Válassz egy kártyát!

Ilyet még nem csináltam, úgyhogy most igen. 3 üzenetet kértem, amit az Olvasóim felé közvetítsek, hogy válasszatok a 3 lapból 1-t, vagy annyit amennyi megérint. Tehát a lapok az alábbiak, és válaszd azt közülük, amelyik meghív, majd olvasd el, hogy milyen üzenete van a számodra! A kártyacsomag a Természet Szellemének Jóslatai.

A tiszafával társított kitartás és állhatatosság magától az élettől származik, s a legreménytelenebb helyzeteken is átsegít minket. A tiszafa szimbóluma nagyrészt arról a felemelkedettségről szól, amely a halállal történő átváltozással jár. Azonban a "halál" nem feltétlenül a fizikai test elmúlását jelenti, hanem jelen esetben inkább egy bizonyos életvitel végét és egy új kezdetét. Ezért ha valamilyen komoly, tartós változást fontolgatsz az életedben, akkor ez a kártya neked szól. A változáshoz szükséges kitartás éppoly fontos, mint maga az elszántság, hogy belevágj valami újba. A Zöld Ember üzenete világos: minél kitartóbbak vagyunk, annál valószínűbb, hogy a feladatot, amelybe belefogtunk, sikeresen véghez tudjuk vinni.

Sorsunk nem végleges, nem megváltoztathatatlan és nem is láthatjuk előre. Ahogy a pók egy vezérfonal mentén szövi a hálóját, úgy nekünk is fel kell fedeznünk életünk fő irányvonalát. Amint rátalálunk a számunkra kijelölt útra, és elkezdjük követni mint életünk vezérfonalát, nekiláthatunk köré fonni élettörténetünk mellékszálait. Ahhoz, hogy felismerjük és megértsük végzetünket, érdemes megvizsgálnunk életünk eddigi munkáját, tapasztalásait, céljait, valamint adottságainkat és vágyainkat. A legjelentősebb teljesítményeinket akkor értük el, amikor az elme és a lélek összhangban állt, tehát amikor gondolkodás nélkül, ösztönösen követtük végzetünk ösvényét. A Zöld Ember arra ösztönöz, hogy kövessük legbensőbb vágyainkat, mert akkor a végzetünk megmutatkozik előttünk a külvilágban.

Mivel fogyasztói társadalomban élünk, nagy a kísértés, hogy felhalmozzuk javainkat és nyereségvágyból dolgozzunk. Eközben a javak megszerzésére, majd elköltésére fordított energia soha véget nem érő körforgásba sodorhat minket, ahol a pillanatnyi jutalom gyakran nagyobb értékkel bír, mint a valódi megelégedettség. Elhanyagoljuk azokat a dolgokat, amelyeket szeretünk, azokat a képességeket, melyekben egykor jeleskedtünk, és félretesszük dédelgetett álmainkat, mert a világ, amelyben élünk, nem értékeli őket. Pedig pontosan ezek a számunkra oly kedves dolgok jelentik életünk valódi értékeit. Az aratási körforgás megmutatja, hogy nem szabadna olyasmikhez ragaszkodnunk, amelyek többé nem válnak hasznunkra. Ha jókor takarítjuk be a terményt, lesz mit ennünk a tél nehéz napjain. Ha azonban nem használjuk fel, megromlik és tönkremegy. S ahogy aratáskor betakarítjuk, majd megesszük a tápláló gabonát, úgy a mélyről feltörő gondolatainkra, álmainkra és ötleteinkre is oda kell figyelnünk és fel kell használnunk őket, mert a javunkra válnak. El kell engednünk azokat a dolgokat, amelyek már nem szolgálnak bennünket és többé nem szükségesek számunkra; egyedül az aratás legjavát kell megtartanunk.