A KUTYA SZIMBOLIKÁJA


Affirmációi: "Feltétel nélkül elfogadom a körülményeket, a jelen hatását az életemben" "Igent mondok arra, ami van és megbízom az utamban" 

A korai kőkorszakban, kb. 12000 évvel ezelőtt az ember háziasította a farkast, a kutya ősét. A kutya ezzel szemben az embert háziasította, az ős segítésével tudott áttérni a vadászatról és a gyűjtögetésről a földművelő és állattenyésztő életmódra. Az idők folyamán számtalan kutyafajta alakult ki, amelyek mind közös vonásokat mutatnak, habár alakjukban jelentősen eltérnek egymástól. Léteznek nyúl- és borjú nagyságú, rövid és hosszú szőrű, kurta lábú és nyurga, karcsú és zömök kutyafajták...Az ember a kutyafajtákat eredetileg speciális feladatokra tenyésztette ki, és az egyes kutyafajták ennek megfelelően meghatározott tulajdonságokkal rendelkeznek. Egy erőállatként megjelenő kutyánál fontos, hogy mindig annak a a fajtának a különleges tulajdonságait tanulmányozzuk, amivel kapcsolatba kerülünk.

A kutya az ember egyik legkedvesebb háziállata, nagyon szoros kapcsolat fűzi gazdájához. Ez a viselkedés az eredeti életmódra, falkaszellemre vezethető vissza. Az ember a falkavezér szerepébe lépett. A különbség a farkassal szemben az, hogy a kutya az emberre mindig úgy tekint, mint akitől mindig utasításra és viselkedése megerősítésére vár. A kutya hűséges, ragaszkodó, engedelmes, tanítható, okos és rendkívül jó érzékszervekkel rendelkezik. A legkülönfélébb feladatokra lehet betanítani. Így létezik őrzőkutya, vadászkutya, nyomkövető kutya, keresőkutya, vezetőkutya, szánhúzó kutya, terelőkutya. A kutya szeret dolgozni és szüksége is van a feladatra. Rendszerint a nőstény évente kb 50 nap kihordási idő után 2 - 10 kölyköt hoz a világra, akiknek 9 napos korukban kinyílik a szemük. A kölykök 8 hétig szopnak. A kutya 10- 15 éves kort él meg. Ő az ember hű társa.

A kutyát általában a víz elemhez rendelik hozzá, és azt a medicinát hordozza, amire az embernek épp szüksége van ahhoz, hogy megtalálja önmagát és követhesse saját útját. Velünk tart a mély emberi emóciók, mint a hűség, a szenvedés, fájdalom és a mélyen ülő félelmek kísérőjeként. Mindig a rendelkezésünkre áll, és teljesíti küldetését, megvédelmez bennünket, feltétel nélkül szeret, felmelegít, elkísér, megment, őrzi területünket. Ha már nincs mit tenni értünk, akkor egyszerűen csak hűséges társként ad bátorítást mellettünk. Bármit elvisel, bennünket is, még akkor is, ha nem a legjobb oldalunkat mutatjuk neki. Farokcsóválva, boldogan közeledik felénk, újra meg újra, kontaktusra van szüksége. Számít ránk, teljesen mindegy, mi a helyzet, nem rejtőzhetünk el. Álljunk az ajtó elé, érzékeljük a természetet és fogadjuk el mindig olyannak, amilyen. Feltétlen szeretettel mutat rá arra, hogy minden egyes nap egy új kezdetet jelent, és minden nap új fejlődési lehetőséget hrdoz magában, ezért lépjünk kapcsolatba a világgal! Megtanít a jelenben gondolkodni, hogy mindennap feladatok és kötelességek után kell nézni, és követni kell a megszokott életritmusunkat. Kitartásának, életritmusának és védelmének köszönhetően csodálatos gyógyulást hozhat, ezalatt segít az érzelmek átélésében, a szenvedésben, egészen addig, míg végül ezáltal fel nem oldjuk ezeket. Így megmutatja az életminőségünkhöz vezető utat.

A kutya fantasztikus társ és tanítómester. Aki a kutyamedicinát birtokolja, az képes hűségesen és őszintén, az élet nehéz pillanataiban is kiállni valaki mellett, az illetőt elkíséri a gyógyulás útján és újra elvezetni az életörömhöz. Képes teljesen visszafogni magát, megnyílni mások energiájának és erejét rendelkezésre bocsátani, hogy jelenlétével gyógyítson. Éberségével, fogékonyságával, szaglásával és biztos ösztönével minden bánat okára és a gyógyulást jelentő orvosságra is rábukkan. A kutya továbbá csodálatos nyomkövető és útitárs. Őrködik lelki mezőnk felett, hogy nyugalommal tudjunk visszavonulni a bensőnkbe, és onnan indítsuk útjára tetteinket. Léleklátónak számít, és idejében figyelmeztet a veszélyre, amelyet, ha szükséges, akár élete árán is elhárít. A lényeg megérzésének adottságát kapjuk tőle, mielőtt a baja a területünket, ill. annak határát elérné. Vadászként gondoskodik az élelemről és az erőről, amire szükségünk van önmnagunk fejlesztéséhez és a továbblépéshez. Gyakran észrevétlenül veszi le vállunkról terheink egy részét, s hűségesen veszi át a terhet, hogy gyógyulhassunk. Megóvja energiáinkat az erőkkel szemben, amelyek megpróbálnak felrázni, őriz és védelmez a sötétségben. tisztán tartja energiáinkat, megmutatja, hogyan tudunk egészségesen elhatárolódni a világtól, és így rátalálni arra, ami fontos az életünkben, függetlenül attól, hogy a többiek mit gondolnak róla. Segít felszabadulásunkban.