Az élet hullámain

Próbálok valami újba belekezdeni, és szeretnék új, eddig nem látott tartalmakat megjeleníteni az oldalon. El kezdtem munkát keresni, és tegnap voltam is egy állásinterjún, ahol be is hívtak 2 próbanapra. Ha felvesznek, mint egy naplóként, szeretném a tapasztalataimat, a mindennapi munkás hétköznapjaim élményeit, kihívásait és eredményeit megosztani veletek. Az elmúlt néhány évben azon voltam, hogy rendbe tegyem magam. Megtanultam egyedül lenni, ami már tényleg jól megy. Most pedig eljött az idő, amikor meg kell tanulnom közösségben lenni. Ezért is jó lehetőség a munkahely, mert a sok élmény mellett, olyan helyzeteket, feladatokat teremt, amiben kipróbálhatom magam, tanulhatok a kihívásokból, sikerélményeket gyűjthetek, és mindezen élményeken és tapasztalatok keresztül tanulhatok, tovább fejlődhetek. Felregisztráltam az Instagramra is, elsősorban azért, hogy lehetőséget adjak magamnak, nem csak az ismerkedésre, barátok szerzésére, hanem elsősorban azért, hogy elérjek olyan tartalmakat, amik segítik a társadalomba való visszaszocializálódásomat, mind pedig azért, hogy internetes tartalomkészítőktől tudjak tanulni, és fejleszteni a weboldalam. Kicsit unalmasnak találtam már, hogy mindig ugyanazon témákról írok, és az életemben is eljött a pillanat, amikor tovább kell lépnem a következő szintre. És hogy mikor és milyen tartalmak, témák jelennek meg bennem, az elsősorban a munkás hétköznapokban és a kollégáimmal való érintkezésen keresztüli élményekből fognak megszületni. Olyan jó, hogy végre dolgozhatok, és úgy élhetek, mint egy egészséges, normális, hétköznapi ember. Hogy sikerült a betegségből annyira felgyógyulni, hogy a Sors lehetőséget kínál nekem egy sokkal jobb minőségű, teljesebb életre, persze az elmúlt évek értékeiért és leckéiért mindig hálás leszek, de ez a lehetőség egy visszaigazolása és következménye az elmúlt évek alatt elért eredményeimnek. 

Hogy mennyire az, abból is látszik, amit a leszázalékolásom dokumentumain megjelenített diagnózisként írtak le 2019-ben. Még soha nem olvastam el ezeket a papírokat, és most a munkakeresés kapcsán igen.  És ezek alapján engem teljesen leírtak. Gyakorlatilag egyenes út vezetett a temetőbe. És amikor elolvastam ezeket, hatalmas elégtételt éreztem az azóta eltelt évek alatt megélt gyógyító utamnak köszönhetően, mert mostanra elértem azt, hogy ezek a rólam kiállított diagnózisok, mostanra már nem igazak. Talán igaz volt a múltban, de ma már nem. Ma már az igazság az, hogy ezeket a nehézségeket megfejlődtem, meghaladtam. 1-2 hete szitakötők százai lepték el a telket, fantasztikus, ámulatba ejtő látvány volt. És azt az üzenetet hozták, hogy hamarosan feloldódnak a karmikus kötelékek, és az életemben egy magasabb szintre léphetek. És így is lett. Akkor még nem hittem és nem láttam, hogy hogyan fog ez megtörténni, de ma már élő bizonyítékai vannak. Visszataláltam az életbe és úgy élhetek, ahogy a legtöbb ember, persze az eddig előhívott erényeimet, és az egyediségemet megőrizve, tovább csiszolom a bennem rejtőzködve megbújó értékeket, pont úgy, ahogy a világ halad előre és egy új Föld születik, amiben nekem is megvan a helyem, a saját szerepem, ahogy mindenki másnak. Egy olyan új világban, ahol mindenki a szeretet és a saját Fénye által kapcsolódik a másikhoz. Ebbe az irányba haladunk. Hála és Köszönet érte a Jó Istennek, az Égieknek, az Angyalkáknak és mindenkinek, akik azon fáradoznak, hogy egy jobb világban éljünk. Kívánom, hogy járjanak sikerrel.💞