ALKOTNI

Ezt a verset még sehol máshol nem publikáltam. Egyenlőre csak itt olvasható.

Alkotni

Esik az eső,

cseperegnek a cseppek,

vibrálva fényt hoznak,

halkan csilingelnek.

Suttog a szél,

végig simítja arcom,

megölel az Ég,

fülembe súgja üzenetét.

Üzenek én is,

a patakba súgom,

vigye a víz messzire,

hogy föl soha nem adom.

Lelkem táncol az esőben,

fényt őriz a viharfelhőkben,

az együttérző hollók,

hívnak engem az erdőbe.

A Nappal kelek és fekszem,

a Hold vigyáz rám, míg lehunyom szemem,

Tündérek vigyázzák álmom,

hogy a baj ne kísértsen.

Szerelembe esek,

és a földre zuhanok,

leporolom magam,

felemelnek a holnapok.

Alkotok míg tudok,

erre születtem,

bele veszek az ihletbe,

ilyenkor megnyugszik a lelkem.

Naturana

2021. Április