A természet gyógyító hatása - Tanulmányok

1. A szellemi fáradtság csökkenése:

A Journal of Environmental Psychology című környezetpszichológiai szakfolyóiratban közzétettek egy tanulmányt, miszerint, az erdőben vagy vízparton eltöltött idő, helyreállítja mentális energiaszintünket, a természeti szépség pedig áhítatos csodálattal tölt el minket, amely szintén plusz löketet ad az agynak. Kutatások bizonyítják, hogy már az is pozitív gondolkodásra serkent, ha csak a természetről készült képeket nézünk, úgyhogy érdemes fontolóra venni, hogy a telefonunk háttérképét egy nyaraláson készült fotóra cseréljük. A növények, madarak vagy a varázslatos élővilág bármely apró részletének szemlélése révén az agyunk kikapcsol és sebességet vált, ami elősegíti, hogy újult erővel és nagyobb türelemmel térjünk vissza munkánkhoz, illetve tanulmányainkhoz. A rövid távú memória szintén javul némi szabadban eltöltött idő után.

2. Fokozódó kreativitás:

A Michigani Egyetem környezetpszichológusai azt vizsgálták, hogy a környezet vizuális elemei - egy patak, a napkelte, egy pillangó, egy ősöreg fa szemlélése - milyen hatással bír a szellemi fáradtságra. Mint felfedezték, e szelíd természeti csodák nézegetése lehetővé teszi, hogy az agy kipihenje és összeszedje magát, miután a modern élet ember alkotta támadásaival kell megbirkóznia, majd új fényben képes megközelíteni a problémákat. A természetben az agy nyitottabb a reflexiókra, az álmodozásra és az elkalandozásra, ami fokozza a kreativitást. Pszichológusok megfigyelték, hogy a természetben töltött idő jótékony hatása még az után is megmarad egy darabig, ahogy visszatérünk a négy fal közé, így egy fontos megbeszélés előtt érdemes lehet fontolóra venni egy rövid sétát a parkban.

3. Fokozott boldogság:

Egy, az Environmental Science és Technology című folyóiratban megjelent tanulmány rámutatott az összefüggésre az erdei séták és a szorongás, illetve rossz közérzet mérséklődése között, míg egy másik kutatás szerint a szabadban tett sétákat kiegészítésként kellene felírni a depressziós állapotok kezelésére. A Journal of Affective Disorders közzétett egy elemzést, mely szerint minden természetes, zöld környezet (nem csak az erdő) fokozza a jó hangulatot és a pozitív önértékelést, mely utóbbi a személyes boldogság sarkalatos eleme, a víz - legyen az tó, folyó vagy tenger - közelsége pedig még szembetűnőbb pozitív hatást gyakorol a közérzetre. Az Essexi Egyetem kutatói a szabadban végzett testmozgást vizsgálták, és arra jutottak, hogy mindössze ötpercnyi mozgás is jobb közérzetet és fokozott magabiztosságot eredményez. Az orvosi kar kutatói tízezer városlakó egészségügyi adatait elemezték, és miután az eredményeket jövedelem, végzettség és foglaltatottság szempontjából is összevetették, kiderült, hogy a zöldterületek közelében élők kevesebb mentális stressztől szenvednek.

4. Fokozott immunitás:

Holland kutatók 15 betegség, illetve egészségügyi probléma közül - többek között szívbetegségek, asztma és cukorbetegség - lényegesen kevesebb előfordulást találtak azok között, akik zöldterület félmérföldes (körülbelül egykilométeres) körzetében élnek. Egy nemzetközi tudóscsoport 31000 torontói lakost kért fel egy egészségügyi kérdőív kitöltésére, és arra jutottak, hogy a fákkal övezett városi tömbházakban élők szíve és anyagcseréje egészségesebb a sivárabb környezetben élőkéhez képest. Ha fitoncidok örvényében élünk, mivel azok fokozzák a sejtaktivitást, általánosságban erősödik az immunrendszerünk, ami segíti leküzdeni az influenzát és a meghűlést, állítja a Journal of Environmental Health and Preventative Medicine egyik cikke. A másik tanulmány pedig arra mutatott rá, hogy műtét után gyorsabban gyógyulnak a betegek, ha kórházi ágyukról természetes, zöld környezetre látnak rá.

5. Egészségesebb testmozgás, egészségesebb szív:

Kutatások kimutatták, hogy bár nem kell ahhoz a szabadba mennünk, hogy mozogjunk (háromkilométernyi séta a futópadon ugyanannyi kalóriát éget el, mint azonos táv az erdőben), testünk és agyunk mégis kap valami pluszt, ha mesterséges edzőterem helyett a természetbe helyezzük át a testmozgást. Brit kutatók ezer gyermeket vizsgáltak szenzorok és nyomkövető eszközök segítségével, és arra jutottak, hogy a gyerekek a szabadban kétszer olyan aktívak voltak, mint zárt helyen, ami szintén rávilágított, hogy a természetben még a járásunk is úgymond élénkebb lesz. A szabadban végzett mozgásban természetesen az a legjobb, hogy sokszor nem is érezzük erőfeszítésnek, ami fenntarthatóbb módja a testgyakorlásnak, mint egy múló hév, hogy leadjunk pár kilót. Egy lendületes séta a helyi parkban egy barátunkkal, miközben a lombok alatt gyalogolva nézzük az évszakok változását és friss levegő árad megfáradt bőrünkbe, sokkal élénkítőbb és érdekesebb, mint ha megszállottan az órát figyelve egymagunkban edzenénk, miközben a klíma jeges levegőt ont az arcunkba.

6. Erősebb fájdalomtűrés:

Az egészségvédelemmel foglalkozó angol King's Fund intézet a National Garden'sScheme megbízásából tett közzé egy kutatást, melyből kiderül, hogy a szabadban töltött idő és a kertészkedés fizikai és pszichológiai előnyök sokaságával bír a betegek és gyengélkedők számára, valamint természetes fájdalomcsillapítóként is szolgál. A kertészeti vagy hortikulturális (kertművelő) terápia létező dolog, klinikai kísérletek igazolják, hogy mennyit segíthet az ízületi gyulladásban szenvedőkön. a gazolással járó ütemes forgások és fordulások például csökkentik a merevséget és a kellemetlen érzést.

7. Hosszabb élet:

A szabadban töltött idő nemcsak itt és most biztosít jobb életet, de meg is hosszabbítja azt. Holland kutatók tették közre eredményeiket a Journal of Epidemiology and Community Health című folyóiratban, melyek szerint a halálos betegségek aránya kisebb azok körében, akik zöld környezet közvetlen közelében élnek. A természeti világgal kialakított pozitív kapcsolat nemcsak az aktívabb testmozgást, relaxálást és szociális interakciót segít elő, de jelentős hatással bír a mentális egészségre is, amely a kutatók szerint általában véve is előnyös hatást gyakorol a jó egészségre és a hosszú életre.

8. Ha a természethez fordulunk, jobb emberré válunk:

Amikor majd szétvet valamilyen bosszúság, a legjobb, ha tartunk egy kis szünetet, megcsodáljuk, milyen szép is a világ, és tudatosítjuk magunkban az adott pillanat jelentőségét. Hiszen, hogy is lehetnénk elkeseredve és gonoszkodhatnánk másokkal egy káprázatos naplemente vagy egy csiripelő fiókáit etető madár láttán? Amikor a természetben időzünk, agyunkat és testünket is boldogabbá teszi, hogy azzal kerülhetünk kapcsolatba, akik valójában vagyunk, és amit valójában akarunk. A természet energiával tölt fel és nagylelkűbbé tesz minket, miközben arra ösztönöz, hogy ne magunkba, hanem kifelé tekintsünk. Amikor mezítláb mászkálunk egy kicsit, megsimogatjuk egy tölgy hámló kérgét, vagy a zöldellő lombokon átszűrődő napfénybe meredünk, vagy csak a mosott ruhát teregetjük ki a vakítóan kék ég alatt, mind ez arra emlékeztet minket, hogy élünk, és tele vagyunk lehetőséggel. Hogyan lehetnénk rosszak másokhoz, amikor az anyatermészet olyan bőkezű velünk?

A szabadban töltött idő testi és szellemi egészségre gyakorolt előnyös hatásai túl meggyőzőek ahhoz, hogy az ember ne vegyen róla tudomást. Menj ki a szabadba, építs ki gyógyító hatású kapcsolatot a természettel, nyisd meg minden érzékszervedet, és lépj bensőséges kapcsolatba a földdel, legyen ez egy nagyvárosi park vagy vidéki erdő. Ez a létfontosságú kúra ingyen van és minden korosztály számára kiváló. Minél odaadóbban építed be a természetet az életedbe, hosszútávon annál jótékonyabbá válik ez a kapcsolat. A természettel kialakítandó, jelentőségteljes kapcsolat időt igényel, és ha az évszakok váltakozásával újra meg újra visszatérsz a zöldbe, e kapcsolat el fog mélyülni. A természet valóban a legjobb orvosság.

9. A szabadban eltöltött idő további előnyei:

• csökkenti a vérnyomást és a pulzust
• jótékony hatással van a szorongás, düh, depresszió, elhízás, PTSD (poszttraumás stressz-szindróma) és az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás) tüneteire

• helyreállítja a koncentrálóképességet
• jó hatással van az alvásra
• erősíti az immunrendszert
• serkenti a daganatok és rákos megbetegedések ellen küzdő sejtek aktivitását
• növeli az energiaszintet és a vitalitást
• serkenti az érzékelést és az érzékszervi tudatosságot
• javítja a test, szellem és lélek együttműködését
• növeli az agy teljesítményét, és serkenti a gondolkodást
• erősíti a magabiztosságot, az empátiát, a nagylelkűséget és együttérzést
• felpezsdíti a kreativitást és az intuitív gondolkodást
• az áhítat, rácsodálkozás és hála érzéseit váltja ki
• elősegíti az egészségesebb öregkort
• a természet szeretetét és környezettudatosabb gondolkodást olt az emberbe
• nyugtatja az idegrendszert
• pihenteti a túlterhelt agyat

10. És még nem tettem említést a természetben megbúvó varázslatról, csodákról és Földanya kincseiről. Földanya ezen mínőségei a legtöbb ember előtt rejtve vannak és maradnak is életük végéig. Sokáig én sem láttam a fátyol mögé. De ha alázattal, tisztelettel és szeretettel, ártatlan gyermeki énünkkel fordulunk felé, akkor megnyílik előttünk és megmutatja ezen varázslatos tartalmakat. Ehhez nem kell semmilyen különleges képesség, "csak" tartsd nyitva a szíved, kövesd az intuíciód, és hagyd, hogy belső hangod vezessen!