A Megbocsájtást Megleltem

Szivárványt szórt az Ég a Földre,

végig simítva vele lelkem,

kitárta szívét énelőttem,

hogy a megbocsájtást megleljem.

Nehéz végtelennek tűnő

évek sorát megtörte,

munkám megtérült,

Fényt és Erőt hozott az Életembe.

Utat rakott lábam elé,

hogy éljem az életem,

aztán szabadon engedett,

hogy a szívemet kövessem.

Megdolgoztam érte,

Szabadságot kaptam cserébe,

és Bizalmával megajándékozott,

Lelkembe Fényt hozott.

Hogy vigyem tovább, terjesszem,

a Szeretetet adjam és megéljem,

mint egy szál gyertya,

Fényt gyújtsak a sötétben.

A sötétséget kiismertem,

a falakat ledöntöttem,

az illúzióknak sokszor bedőltem,

de végül az igazságra ráleltem.

Egyetlen dolog számít,

hogy bármit cselekedj is,

azt mindig tiszta szándékkal tedd,

és szíved útját kövesd.

Szeretetből cselekedj,

az ítéleteket elengedd,

lásd meg mindig a szépet és a jót,

és akkor bántalom nem érhet!

A fájdalomból tanulj,

hiszen ezáltal fejlődsz,

mindig bocsáss meg,

de a leckét ne feledd!

Légy boldog,

élvezd a földi létet,

használj ki minden pillanatot,

és az Élet lehetőségeket hoz elébed.

A döntés a Tiéd,

mindig lesz választásod,

és ha a szívedre hallgatsz,

nem esik bántódásod!

Mindig tudd, hogy az Ég vigyázza minden lépted,

és ha úgy tűnik, hogy eltévedtél, csak emlékezz,

higyj, bízz és haladj előre,

tudván, hogy nincs mitől félned.

Isten Áldjon Utadon!